Csak tökéletes szándék, amit kifejleszthetünk önmagunkban,
hogy elérjük lelkünk, testünk maximális koncentráltságát azért,
hogy egyaránt összpontosíthassunk a külső és a belső dolgok
viszonyára, harmóniájára; mert mozgunk a térben, a külső körülmények állandóan változnak körülöttünk, ez a pillanat más mint
az előző; semmilyen általánosan felállított szabály nem képes elkövetkezendő életünk egyetlen másodpercére sem megoldással szolgálni. Nem a tettre kell koncentrálni, az egyensúly megtartása kell
hogy motiváljon, megtalálni az Utat a két oldal között! A tett az
egyensúlyi állapot megtartására való törekvés során megnyilvánuló
cselekvés.