Ülök, a tükörbe bámulok
S még egyre mélyebbre húz
Minden szó
Valahol szól a Zongora
Egy Chopin melankólia
Kezdő aktusa dorombol
Egyre erősebben pattan
Minden húr
S olyan meleg, hogy
Felolvad a jég
A szív körül,
Zuhog mint vízesés,
De lágyan koppan, cseppen
Mint harmat csöppje rebben
A megriadt levélről,
S patak csobogás
Egy történet
– Egy felnőtt meséhez fogható:
A rosszban a legjobb
A jóban jó –
Ha szólsz,
Egyre mélyebbre húz
A milliónyi szó
Csak ülj csendesen
Gyönyörű kedvesem
Nézzük azt a párt
A tükörben