Skip to content

98. Légy csak fáradt és öreg

Fáradt szemek néznek
Lassan, mélységes gödörben;
Ahogy lehunyják
Véreres zárjukat
Elsuhanni látnak egy fát
Talán csak képzelték
A kopasz ágakat
A sóhajtó szárakat
Ott volt-e igazán
Vagy csak a tükör …?
-A gondolat csírát nem talál

Lép tovább lassan
Lassabban …

S te is mennél
De ha már
Lábad utat nem talál
És elég már neked
Az eddig megtett
Néhány év
Egy padon ülve
Szemben látsz még egy fát
Aki vár még egy tavaszt

Állomba ringatja
Tested a tánc
Mit a hidegtől
Egyre elunva jár
Egy kis srác

Csak hunyd le
Két szemed
Hogy ne lásd

Aludj el,
Ó aludj
Ne lásd

Hidd azt:
Nem látnak
Ha nem látsz !

Légy te is
Fáradt, megtört
És öreg
– Mint a fák –

Aludj, ó aludj
Mást minek
Aludd csak át az életet

Published in1994-1996.08.06Lhotka LászlóVersek - Poem