Ó én már
Oly sokszor megszülettem
És annyiszor meg is haltam
Ahány könyvet elolvastam
Mert valaki mindig eljött
S valaki mindig elment
Valamit mindig hozott
S valamit mindig elvett
Annyiszor megkönnyeztem
Már a könyveket
Oly sokszor túléltem
Veszélyes helyeket
Éltem a betűk tengerében
Az élet vizén
Teltek az évek a fejem felett,
S elmúltak
Most itt vagyok,
Hogy éljek
De múltamban csak
A megírt képzeletek …
A valóság csíráján
Szemezgetek
Egyszerű, gondtalan lélek
Már nem is lehetek ?
Ó én már
Oly sokszor megszülettem
És annyiszor meg is haltam
Hiába számolnám
Oly sok életet leéltem
E néhány év alatt
Ott voltam rosszban, nyomorban
De vannak még ott szép emlékeim
Olvastam, olvastam
Igen, régen a könyvekben éltem én