Mióta állok, és járok
A földre vágyok
Minden álmomban
Ott lent sétálok
Elhagyom az eget
Mi most felettem lebeg
S néha betérek hozzád is …
A szeretet bárjába ücsörögni
A szerelem tálából csipegetni
És csak te hajszolsz
És csak te itatsz engem
Hogy e szerelemben szenvedhessem
S nekem e földi testemet kell
Részegen vezetnem
De csak te téríts,
Csak te ítélj engem
Csak te altass,
Hogy többé ne kelljen
Semmire emlékeznem !
1996. szeptember 19.