Hangom remeg
Mert ajkam remeg
A tüdőből kitörő
Fáradt levegő
A hülyeség
Szálain rezeg
Az értelem bent reked
Hogy mondjak bármit is neked ?
Mert a szót elveszed
Ott bújik lenézően
Mosolyod megett
S csak keresek, keresek …
Hogy mondjak bármit neked ?
Nem barkóba ez
Segítened lehet, szabad
Szavad kell … Kérlek !
Szívem magányos, talányos
Idegenbe veszett köztetek
De szavad ott tart
Hajad sűrű vonzalmába’
S a depresszió mély ingoványa
Még sötét
De elmész megint
S hatalmába kerít
Mi most hevít
Agyam idegfoszlányában
Kering
S szívemből fagyos
Leheletet merít
Adj egy esélyt !
1996. november 1.