Kihunyt a láng,
Elfújták a gyertyát;
Csontjaimra tapadó,
Izmaimat mozgató
El-el akadó szívemben
Vaksötétben fekszik a szerelem
Betegen
Meghalt a fény,
Körömre égett a gyufa már;
Mert Őt sem dobtam égve
A tálba; ahol
A többi végigégett vár
Elszökött a füst,
Az élet nyitott ablakán;
Aztán rád gyújtok megint
Míg nézek a hamuba tömött
Csikk után …
1996. december 19.
Hónap: 1996 december
1.
Egy álom, mint a folyó
Örökkön változik
És az álmodó, mint egy hajó
Hullámát követve úszik
Próbál megtudni mindent róla
És nem tudja meg soha
Még mit tartogat
Neki minden nap újra csak
Örök ütközet
Akit épp’ hogy csak
Partra nem vetett
És én siklom csak csónakon
Míg a folyó partra vet
Mint égi szárny
Szél hátán
E hullámok fellegek
Repítenek, s útjaim
Soha nem érik végüket
‘Mint siklom csónakon
Míg a folyó egyszer
Partra vet
2.
Sok éve már, hogy
Lelkünk félre áll
Hát repítse hullám
Előre most
Addig a holnapig
Mígnem keskeny
Partot mos
Ne ülj hát ott
Ne hidd: szavad megnyugtat
Válaszd a sebes álmokat
Merd járni az árral szemben
Önfeledt táncodat
Igen, ahogy siklom csónakon
Míg a folyó partra vet
Mint éji szárny
Szál hátán
E hullámok fellegek
Repítenek, s útjaim
Soha nem érik végüket
‘Mint siklom csónakon
Míg a folyó egyszer
Partra vet
3.
És ott lesz határa
Zord vizeknek
Tudom ott majd
Elragad
És sokszor hullok alá
Vízpárába, sziklák közé
De a Nagy Kapitány
Fogja kormányomat
S a vízesés távolról
Már csak kedves
Szivárványt mutat
Igen, ahogy tovább siklom
Égi szálakon járó álompók nyomán
Suhanok az élet álomfolyamán
1996. december 14.
Garth Brooks: River
Látod nem mondtad el
S most már nem vagy itt…
S nem mondasz el semmit nekem
Nem hallom többé szeretve kínzó szavaid
Elmegyünk, felnövünk
S felnőtten könnyen felejtünk
Hogy más világban éljünk
Más életet éljünk, mit szeretünk
S fiatal vágyaink
Már csak öreg emlékeink
Mert felnövünk egyszer
Mert elrontottuk sokszor
És én még itt vagyok
De Te elmész felejteni
És én itt leszek mindig
Mert majd rád gondolok
És én nem leszek már ott
Mert te nem gondolsz rám
Mert volt egyszer,
De elmúlt a pillanat
Látod ne mondtad el
S már elszaladsz
Mert könnyebb mint szólni
Hát szaladj, szaladj …!
1996. december 9.