Skip to content

207. Zsófi volt …

+
Elapadó tollam
Gyötrődő vonását
Örök emlék
Húzza meg

+
Űri sebnek
Fércruháját
Fájó múltunk
Tölti meg

+
Rózsafelhőn
Messzi tájon
Eső cseppje
Bont Csodát

+
Idő árja:
Múltkoporsón;
Szívem vágya
Élő nappal vív csatát

+
Vágtató ló lelkem
Őrült musztáng
Szívemben rohan ő
Égő pusztán

+
Elhaló életem
Vége nincs lépteken
Zavaros lelkem
Eldugott képeken hullik el …

1997. április 20.

Published in1997Lhotka LászlóVersek - Poem