Skip to content

236. Ajándék

Kagyló legyél
Magadban hordva kincsedet;
Piciny bogár: takarhasson levél,
Hatalmas hegy: benned bújjon éjjel a fény

Szelíd galamb legyél, fehér
Magaddal hordva végtelent;
Tavaszi ág hegyén a rügy,
A már lehulló levélen a feloldozás

Hű, és igaz legyél
Magadon hordhasd őszinteséged
Újszülött szivárvány őserdők mélyén
Szerető, kedves mosolyban rejtőzz el

Én lapokat szakítok
Megmarad lelkemből,
Szerelmet tépek ki

Dobogó szívemből:
Neked nyújtom át
Csak neked

S egyszer tán
Hozzám beszélsz majd:
Engem látsz
Értem szólsz: keresve
Megtalálsz.

            1997. November 27.

Published in1997Lhotka LászlóVersek - Poem