Skip to content

244. Arcomba nem nevet senki
(Két lány)

1.
Arcomba nem nevet senki,
Elnéző mosolyra fakad csak
Aki nem szégyelli,

De már nem mond mást
Csak, hogy: “újat talált…”
Ha írok neki…

Ezrek nézhetnek szemembe
Keresem mindig a szépet
Ezerszer hívhatnak szerelemre
Szeretem mindig, ha éget

Szavamba néztek
Egyszer talán, aztán csak
Eltemettek, mert nektek
Egy vers: szavak csupán
Halott rímek

Azt mondják majd neked
Most te vagy neki…
Majd elfelejt

2.
Fekete űrbe dobott porszem
Kőbe égett csíra vagyok
S nézem az égi testeket

Ki mond bolygónak, mi
Körül köröznék, ki mondja
Hogy alvajáró, s vonzza égi tested…

Csak, forgás, forgás, kéj, csábítás
Döglött szavak baby,
Valami lassút, lassút, tested, lelked
Így szeretek,

Szavak szólnak, de nem hallok
Én is , én is,
De felálltok, s máris
Írok, írok, de nincs szivárvány
Köszöntök, s rejtve játszotok kezetekkel

Lábakon: izgató járvány
Bilincseket dobva rám
Minden szóval, pillantással drágám
            1998 február 6.

Published in1998Lhotka LászlóVersek - Poem