1.
Csak te vagy
Ha érzed, ha nem:
Te egyedül
Sárból tapasztott,
Nap szárította
Golyón: nekem
Fák között a fény
Ég homlokomra;
Megvakít
A költöző madarak
Tavasza, kiket
Ösztön hajt párba;
Csak te vagy
Életem ösztöne,
Part a folyón
Szikláról a
Zuhanás,
A megérkezés;
Egy hét, egy délután
Lemenő nap,
Agyagos föld
Véletlen talán
A mosoly, csók
Érintés?
2.
Elmúlt fájdalom
Rozsdás kés
De vérzek
Csak te vagy
Nekem
Ablaktalan ház,
Szívben oxigén
Vérrög agyban
Nem öl meg
Miért, miért nem ont
Lovak patája arcomon
Vért; port számba, szemembe
Hisz te vagy
Lenned kell
Miért kel hát fel a nap
Miért esik eső
Hajt a zab
Kék az ég…
Csak pezsgő a vérben
Sav a sebben
Emlékezés, ugyan!
Csak te vagy
Egyedül nekem
Ha érzem, ha nem!
1998. május 27.