Égető tűz,
Égető tűz,
Éltető lét parázslón űz:
Félek;
Ha ébredek, ha lépek
Börtön utakon
Szeretni félek,
Csak csöndben ülnék
Hallgatni a férgek ahogy
Lépnek, aludnék
De félek.
1998 augusztusa
Égető tűz,
Égető tűz,
Éltető lét parázslón űz:
Félek;
Ha ébredek, ha lépek
Börtön utakon
Szeretni félek,
Csak csöndben ülnék
Hallgatni a férgek ahogy
Lépnek, aludnék
De félek.
1998 augusztusa
Milyen szép idő van,
Hűvös, jó lovaglóidő
Innen fentről látszik
A nagy fánk is:
Tegnap meghalt egy ember
Ismertem, talán barátom volt
Láttam is mikor vitték
Most már nincs
Szép szemében gyönyörtüze égett,
Az útnak fénye lángolt
Utolsónak lóra ülve
Végre érve hagyta a világot.
1998 augusztus 21
Nyakadban a sál
Arcomon a levél, melyet
Ajkad ezerszer-ezer
Apró barázdája ír;
Hajad vízesés sivatagában a fény
S napragyogó illatfelhő:
Minden, minden
Szívemhez beszél;
Két kézzel hozza fel
Mélyre elásott kedvemet
Réges-régen porba tömködött
Lelkemen a szeretetet:
Beszélj, beszélj, beszélj
Szeress nagyon
Mesélj, mesélj, mesélj
Hogyan élsz
Minden mondat remény
Ajtó a másnap reggelért,
A mosolyra húzódó arcrög,
Egy szó, köszönet a szóért:
Esély a holnapért: Veled.
1998 Augusztus 14
Út mellett elrohanó síneken
Egymást hagyva el, megyünk
Ablakokra tapadó orrheggyel:
S nézlek;
Nem akarom, hogy elmenj,
Dörömbölök, de a vészféket rántva
Csak gázt adok
S tépem a perceket, eltiprom a
Számlapot: s máris ott vagyok
Veled: nézlek.
1998 Augusztus 14