Szép tavaszi reggelen
Rózsa szírmán harmat,
Rád gondoltam tövében
S kis versembe rejtettem;
Fűszál volt a tollam
Rózsa kelyhén tinta
Tölgy levélre írtam
Madárdallal harsan.
2001. április
Szép tavaszi reggelen
Rózsa szírmán harmat,
Rád gondoltam tövében
S kis versembe rejtettem;
Fűszál volt a tollam
Rózsa kelyhén tinta
Tölgy levélre írtam
Madárdallal harsan.
2001. április
a,
Mert szomorkodunk és sírunk,
Többre tartjuk önmagunk;
Mert azt mondták nekünk mások vagyunk, de
Többet másoktól csak magunkért kapunk.
b,
Ég és Föld között
Eső és Napsugár
Mossa, szárítja
Lelkedet;
Hagyd, hogy szavaim
Boldoggá tegyenek!
c,
Azt hiszem egyszer mindenkinek kell, hogy fájjon az élet,
Kell, hogy tudja a szó hogyan sebez meg,
Hogy gyógyítani tudjon,
Mert úgy látom sok még az elfojtott, sebzett élet
Csak mond nekik: szeretlek; és boldogok lesznek.
2001. április 1.
Akár szobrász keze alatt a kő, vagy
A művész előtt a kép,
Úgy fogan meg tollamon az élet;
De én valahol máshol élek.
2001. április 1.