Ne szólíts, ne nézz rám,
Ne halljam lélegzeted sem,
Senki ne szóljon, senki
Ne mondjon nekem igét a jelenre!
Hogyan tegyem karom keresztbe,
Kinek hogyan szóljak,
Kivel beszéljek, kire rá se
Hederítsek: majd tudom!
Mosolygok majd, ha van kedvem,
De kedvem Te nem szeged,
Van még millió szeglet, arra járjon
Nyelved csalárdul, nyájasan!
Amint abba lelem örömöm,
Hogy téged nézzelek, hát
Azt teszem, s téged
Meg sem kérdezve nézlek!
Mikor majd gondolsz rám:
Gondolj arra, mikor rád
Gondoltam, s szólítottalak:
Tudd miért nem szólok
Vissza, ha megszólítasz:
S ezt a pár sort nyújtom csak neked!
2001. július 3.
VT