Kérdezem hallgatag szívem:
miért e zaj, ahogy dobol,
ahogy most elnyomja suttogásom,
hová siet, s zakatol;
Illatos nap, selyem órák
-első nap a szem dalol:
megannyi apró rezdülésről-,
s minden mosolya szívemig hatol;
Tánca lelkem derítő ünnep:
minden karcsú, könnyed mozdulat,
mint fűszál, miből kisbogár ha röppen,
ahogy szemem előtt elhalad;
Telve szívem tőle ittasan
erről beszél untalan,
s ha beszél; ha hozzám;
ha rám néz:
Illőn szólni néha nem tudok,
s ha szólnék; ha hozzá:
félek talán majd nevetve
messzire szalad.
2002. április 15.