Skip to content

427. Valahol

+
Valahol Európában,
még emberek élnek egy gyárban,
Felkelnek reggeli csendben,
Bedobunk egy felest és rendben;

Valami messzi országban,
még élnek egy táguló világban,
Azt mondják nekik: Állam
Azt kell szolgálni bátran

Valahol Európában,
Még taposnak a dagadó sárban,
Megtöltik a történelem könyvet,
Mint Andersen, hogy elhiggyed;

Valami Európában
meztelen állunk, nyakunkon sál van
Hideg van, piszkosul fázunk
Elvitték balra, s jobbra minden adósságunk.

+
Valahol, valami nyár van
egy oly’ távoli házban,
Ahol még Emberek laknak
Hová töltény nem hullhat;

Oda elszeretnék menni,
fák közé a földre leülni,
Hallgatni madárdalt csendben
Feledni gépek zaját, s rendben;

Oda nem lehet eljutni,
Csak a szemet kell behunyni,
S repülni térben és időben,
Már hallom is a tengert a szélben:

Valahol, mindenhol,
itt, vagy mindegy hol
Roskadó, elvásott eszmékkel
Vasban, becsukott szemmel…

2002. november 4.

Published in2002Lhotka LászlóVersek - Poem