Féltőn óvó fa ága lennék,
Ha síró galamb lennél;
Lombjaimba rejtenélek mélyen,
Mint anya teste méhe életét;
Ha volnál fáradt vándora hosszú útnak,
Süppedő avar testemmel ölelnélek;
Ha szaladnál ijedten dobogó szívvel
Én lennék a béke szigete életed tengerén;
Mennyi – mennyi „ha”, ha volna más;
Ha más tegnap írta volna
A holnap verssorát:
Ma már tudnád, nem olvasnád.
– a nyugalomért 😉
2006. május 01.