Az este első csöndjén amint lehunyom szemem:
Hegedű hullám tör, a mozgó kép zivatar zongorán jön,
Mire a képbe ér jobbról maris trombita szóló zeng,
Emberek ömlenek lovakkal úszva át az üst zengésén;
Máris csak bennem visszhangzik mint egy vásári mulatság
Hunyorgó fényei, színei, gitár dalol, latin…
Elhaló, elengedhetetlen, majd a sötét csönd megint.