Vágyott szavak sorokban
Egy olyan világban, hol csak
Reméli a toll a kéz hegyén:
Szent még a szólam
Feledni nem hagyja a múltat
Annak az idő, kiben lélek:
Nem lehet csalfa. dőre, rest;
Nagy szív e testben és nemes
Imígyen marad ha hagyva lesz
Neki a bölcs; és sorsa végtelen,
Ahogy előtte mutatja útját:
Keresve találni az örök holnapot!
Kézben fogtál
Lépni egyet, csak még egyet
Látod megy ez.
Kézben foglak
Lépni egyet, csak még egyet
Látod megy ez.
Enyémek a hangok,
Mik a testekből szóltak,
Régről mikor még az övék volt;
Sok kis múlt nyújtogatja kezét,
Képek, mind már csak bennem él,
Hullámzó idő húrjai;
Hova lehúllok én is,
Eső cseppje a nagy egészé,
S fel megint örökké.
Elmentek már, messze mentek;
Sűrűn növő szép zöld fű mind mosolygó fejük felett;
Vissza jönnek boldog estén, hazajáró csillagok;
Elvisznek majd, hogy ha kérem, lépni többé nem fogok.