Szelíd forrását lelkednek
Fénylőn dicsérném,
Mosolyod, s bársony bőröd
Illatával élnék mámorban
Bármerre néznék, bármit csinálnék,
Életem dobbanása éltetné életem.
S takarnám fázó, gömbölyű vállad
Harmatos reggelen
Halvány leégett gyertyák közt
Téged nézve dúdolnék melengető szelet:
Oly boldog lennék veled!
2001. május
VT