Köszönöm, köszönöm, a csillagot;
Köszönöm a fényt, az életem;
Azt a szív dobbanást, amit még itt őrzök,
Mélyen rejtve el.
Ha majd véget ér a nagyvilág,
Emlékem lesz örökre,
S ha most mosolyog és azt mondod:
Nem kell,
Akkor csak vörös rózsát dobj testemre,
És majd gondolj néha rám.
2006. nyár