Enyémek a hangok

Enyémek a hangok,
Mik a testekből szóltak,
Régről mikor még az övék volt;
Sok kis múlt nyújtogatja kezét,
Képek, mind már csak bennem él,
Hullámzó idő húrjai;
Hova lehúllok én is,
Eső cseppje a nagy egészé,
S fel megint örökké.