1.
Csend lett
Az élet
Nagy viharában,
Szünet
Az élet
Elsodró árjában,
Elfolyt
A hirtelen támadt
Hullám verés;
Hol dörög
És villámlik,
Majd elül
És megnyugszik,
De még szitál
Egy kicsit;
2.
Beborul hirtelen
Észre sem veszed
Összecsap minden
A fejed felett,
Gonoszan surranva
Titkon lopódzik
Tisztátlan vihar ez
Nem természeti,
Emberből indul ki,
Emberét keresi
3.
Valahol mindig
Fúj már az elő szél
Tudni kell kivárni
Mikor kell megállni
Hagyni, hogy végig
Csapjon rajtad
De állni kell szilárdan
Egyre erősebben
S nem szabad hibázni
Esernyőt lóbálva
Újjal mutatva másra
4.
Meg kell tanulni
Változni
Hibából okulni
Azt tanulmányozva
Ahogy a búza is
Megtanult büszkén
Földig hajlani,
De mindig igaz, épp,
Erős marad a kalász
S könnyeden,
Tisztán
Adja magát
Ha tudja jön
Az aratás
5.
Most így vihar
Után
Síri csönd honol
Nem szól senki sem
A harag nem lohol
Senki után sem
6.
De talán
Baljós a csend
Túl komor
Fordulhat a szél
Nincs messzi még
A zivatar