Skip to content

67. Mikor körbe nézek én

1.
Ülök,
Állam a térdemen,
Kezem kulcsolja két kezem
Mikor gondolatban
Körbe nézek én

Szagok kígyója fojtogat
Tágra nyílt szemem
Őrült pillantás,
Lázas pillanat

Minden tiszta még
A lomha mozdulat
Aki kést emel
A látómezőm szélén
De tovább fordulok mindig
Mikor körbe érek én

2.
A tükörből
Visszanéznek rám
Az éjszaka
Az üveges, véreres szemek

Egy házból kidobnak
Néhány gyereket
S az emberek
Állnak, és csak
Számolják a másodperceket

Hát mire várjak
Tovább nézek
Csak menni, menni
S tovább élek

3.
Beteg csók
Egy utcasarkon
Beteg világ
Itt a sarkon

A Merkúr és a
Vénusz után
Mond kinek
Kell így …

Több az ember
Mint a sáskahad
Rágják, marják
A húst a bőr alatt

Majd a csont,
Hófehér váz
Békében rohad

De most csak
Az eső kopogtat
Koptatja az utat
Mossa a mocskokat

4.
A gondolat közben
Körbeér megint
Sorra veszi az új
Gondokat

Újra körbe nézek én…

Published in1994-1996.08.06Lhotka LászlóVersek - Poem