Már nem megyünk tovább
Ez már a végállomás
Te voltál az utolsó románc
Többé már nem jön senki a sorba
Nem lesz ki újra sárba dob
És az elvesztett lámpák fénye
Még világít talán valahol
De már nem megyünk
Értük tovább
Ez már a végállomás
És az utolsó lámpa te vagy
S te rögtön lefeküdnél bárkivel
Hogyha jólesik mikor simogat
Vagy csak nekem nem
Mondasz igazat,
Hogy szedjem nyugodtan
A drogokat
Igazán csak az igazság meztelen
Meg te a képzeletemben
S ha nagykorú lennél
Hát megbüntethetnél
Hogy miért gondolok
Ilyeneket
Hagyjalak már végre békén
Felejtsem el mindazt aki vagy
Azért teszed
Hogy ne tudjam szeretni többé azt
Akit benned szerettem meg,
Ez már a végállomás
Már nem megyünk tovább
Igy mi ketten sehová
A hazugság esztelen
És ha a világot
Magába zárnánk
Te ott lennél velem
Még ha nem is mondasz
Igazat
Még önmagadnak sem
Látom az arcodat
S valahol az Isten
Halja a szavadat
Látja sötét véremet
Hiszen ő alkotta meg
Ez már a vég
Állomás
Nem, nem, nem megyünk
Tovább!
Ez már a vég
Állomás
Nem, nem, nem megyünk
Tovább!