Skip to content

308. Kifordítva

/merre, hol?/

Eső hull fejemre; Pesti
Házak, utcák között;
Ólommal telt
Tiszta nedű, mintha
Innám a Román ízű
Tisza vizét

De tinnyei sár esik ki
Bakancsom bordáiból
Talán Kossuth is taposta hajdanán

Majd whisky-vel koccintok magamra,
Hát hol vagyok, s milyen nemzetet
Őrizek itt legbelül?

2000. március 11.

Published in2000Lhotka LászlóVersek - Poem