Skip to content

311. Szerelemből-szerelembe

Mennyi új arcban éled szerelmem
Hányan hagynak zord arccal engem
Miért a sebből gyógyulunk, miért
Fájdalmunkból érezzük jól magunk,
Pedig a késtől meghalunk;

Hol van a szem, mi lelkembe néz
Hol a kéz, mi szívemhez ér
Megint; apró ujjaid érezném megint,
Anyáim ők érintve engem, s megborzongok én,
Az élet hideg, s megsebez.

2000. március 23.

Published in2000Lhotka LászlóVersek - Poem