Aludnom kell, le kell feküdnöm,
S aludni mélyen:
Hogy egy boldog, igaz világban
Ébredjek álmomban;
Innom kell, leülni az asztalhoz,
Innom minél többet:
Hogy ne lássam, ne halljam
Ahogy a világban zörögnek;
Meg kell vágni magam, késsel
Kell megvágni:
Hogy fájjon, hogy a fájdalom
A szívemben ne kiabáljon!
Írnom kell, kezemben a tollat
Megragadva írnom minél többet:
Mert leírva mindent, kiürülve,
Megnyugodva nem őrülhetek meg.
2000. április 5.