+
Láttalak a földre roskadva,
Álltam elhullott tested dermedt teteme felett;
Emlékszem, láttalak boldogan szaladni,
Hátadon ültem mikor hosszú lobogó
Sörényedbe kapaszkodva szálltam
A világ felett
+
Láttalak szemem tengermélyéről,
Álltam elhullva a sors előtt;
Emlékszem láttalak betegen,
Nyögve, szenvedőn, s gyógyítottalak,
Szomorú szemedbe nézve:
S nem hagytál el idő előtt
+
Láttalak, mikor földbe takaróztál,
Álltam, s az elhullott évekre gondoltam,
Látlak, ahogy felhőket ostromolsz, s
Állok a csillagok alatt.